A verseny menete
A judoban 10 éves kortól rendeznek országos versenyeket a gyerekeknek, a fiatalabbak nemhivatalos versenyeken vehetnek részt. A versenyek a mérlegeléssel kezdődnek, itt ellenőrzik a sportorvosi igazolást és az induláshoz szükséges licenszek meglétét is. Ezután a versenybírók elkészítik az egyes súlycsoportok sorsolását, mialatt a versenyzők bemelegítenek. A versenyek lebonyolítása történhet körmérkőzéses, egyenes kieséses, visszamérkőzéses és vegyes rendszerben. (A versenynaptárban feltüntetett versenyek 90 %-a egyéni verseny, egy korosztálynak egy évben általában 1 csapatversenye van. ) A lebonyolítás rendjét a versenykiírásban mindig előre feltüntetik. Egy korosztályos versenyzőnek általában évente 8-12 versenye van, ezeknek mintegy fele országos, egy része területi, egy része pedig u.n. meghívásos verseny. Már alacsonyabb korcsoportokban is rendeznek nemzetközi versenyeket, hazánkban ill. külföldön is. Hivatalos Európa-bajnokságot ifjúsági korosztálytól rendeznek (15-16 év).
Az először szólított versenyzőnek a mérkőzés megkezdése előtt piros jelzőövet kell kötnie, a nemzetközi versenyeken pedig kék judogit kell viselnie a versenyzők megkülönböztetése miatt. A küzdőtérre (8x8 méteres) a bíró jelére mennek fel a versenyzők, a hajime vezényszóra kezdik a küzdelmet, majd a soremade vezényszóra fejezik be azt. A versenyeken egy szőnyegen legalább 6 bíró működik közre a küzdelmeknél: 1 vezető bíró, aki a küzdelmet irányítja, 2 oldalbíró ül a szőnyeg két ellentétes sarkában, egy eredményjelző tábla kezelő, egy időmérő bíró és egy versenytitkár, aki az asztalnál a tabellát vezeti, az eredményeket bemondja és szólítja a soron következő versenyzőket a szőnyegre.
A csapatversenyeket leszámítva a judoban nincs döntetlen, ha a mérkőzésidő leteltével döntetlennel zárulna a küzdelem, úgy az ifjúsági korosztályig a bírók döntik el, hogy kit láttak aktívabbnak, míg ifitől hosszabbítás kezdődik az első értékelhető akcióig. Aki azt végrehajtja az nyeri a mérkőzést. Ha a hosszabbítás is döntetlennel zárulna, akkor döntenek a bírók. (A hosszabbítás ideje megegyezik a mérkőzés idejével.) A mérkőzéseken alkalmazott technikákért ippont, wazarit, yukot és kokát ítélhet a vezetőbíró. A szabálytalanságokért shidót adhat (3x), majd a negyedikkel lelépteti a versenyzőt (hansokumake). Ha a két oldalbíró nem ért egyet a vezetőbíró ítéletével, ezt ülve karjelzéssel jelzik a vezetőbírónak, akinek módosítania kell a korábbi ítéletét. Ha csak egy oldalbíró van más véleményen, úgy nem kötelező ezt megtennie.
A pontokról röviden annyit, hogy a koka és a yuko nem adódik össze, a wazari viszont igen, 2 wazari ippont ér, és vége a mérkőzésnek. Mindig a magasabb pontértékkel rendelkező versenyző nyer, hiába dob valaki 6 kokát, ha az ellenfele 1 yukot ér el, ő nyer. A horizontális eredményjelző tábla bevezetésével az eredmény azonnal leolvasható a tábláról, ha valaki például 100:012 arányban nyer, az azt jelenti, hogy ő 1 wazarit ért el, míg ellenfele 1 yukot és 2 kokát. A büntetéseknél az ellenfél mindig „pontot kap”, az első után kokát, a második után yukot, a harmadik után wazarit, a negyedik után pedig leléptetik a vétkest, logikusan ippont kap az ellenfele (hansokumake). Büntetést általában passzivitásért, szabálytalan fogásért adják, ha kilép a versenyző a szőnyegről, vagy pl. önveszélyes technikát hajt végre. A kokát kisívű dobásért adják, a védő általában a fenekére, vagy a combjára esik. (leszorításnál 10-14 mp-ig) yukot akkor adnak, ha a védő az oldalára esik, leszorításnál 15-19 mp-ig tartja a védőt. Wazarinál vagy nagyívben esik az oldalára, vagy kisívben, nem elég gyorsan és folyamatosan a hátára, leszorításnál 20-24 mp-ig. Ippont akkor ítél a bíró, a dobásból a védő nagy ívben (és folyamatosan) a hátára esik, leszorításnál 25 mp-ig rögzítik a hátán (úgy hogy a válltengelye 90°-nál kisebb szöget zár be a tatamival), vagy feladja a küzdelmet.