A judo
A dzsúdó tradícionális japán harcművészet. A "dzsú" szócska jelentése - az alapító Kano Dzsigoro megfogalmazása szerint - annyi, mint "természetesnek lenni", "ésszerűen", tehát a természet igazságainak, törvényszerűségeinek megfelelően viselkedni, ezekkel összhangban cselekedni. A "dó" viszont egy "tökéletesített módszert", "szellemi utat" jelent, szemben a dzsicuval, amely csupán "fizikai művészet".
A dzsúdó leírása: a szabály adta lehetőségek segítségével az ellenfél dobása, leszorítása, fojtása vagy karjának feszítése a győzelem érdekében. A szó szerinti fordításban ez is "lágy művészetet" jelent, miként elődje, a dzsiu-dzsicu, azzal a lényeges eltéréssel azonban, hogy itt a "dó" módszer egy tökéletesített változata a dzsicunak.
Bár a dzsúdó elnevezést már régen, a dzsikiszinriu iskolánál is használták, jelentőségét és tartalmát mégis Kano Dzsigoro, a Kodokan-iskola megalapítója, a modern dzsúdósport megteremtője adta. Ezért talán helyesebb és pontosabb Kodokan-dzsúdóról beszélni.
A Kodokan-dzsúdó tulajdonképpen a fizikai és szellemi erő együttes kifejlesztésének leghatékonyabb módja, amely nem más, mint a rendelkezésre álló energia leggazdaságosabb felhasználása az ellenfél legyőzése érdekében. A dzsúdórendszer tehát a fizikai képzés mellett különös jelentőséget tulajdonít a szellem csiszolásának, fejlesztésének is, amely nélkül a tökéletes technikai felkészültség el sem képzelhető.